Minden még talán 2005-2006 tájékára vezethető vissza. Ekkor voltam 7-8 éves és bújtam ugye a meséket. Akkor még - ahogy nagyon senki abban a korban - nem tudtam meghúzni a határvonalat mese és anime között, ezért bújtam mindent. Nekem a Dragon Ball kimaradt a gyerekkoromból, én amolyan Naruto-s gyerek vagyok. Én mindig azt vártam, először a Jetix-en, utána felfedeztem, hogy a Minimax után, eljön egy varázslatos világ, az A+ tv csatorna. Itt aztán faltam mindent, viszont maga a csatorna megszűnt létezni és a helyét átvette az Animax. Ez a csatorna egészen 2014-ig élt. Eleinte még volt rendesen felépített tematikája a csatornának, viszont utána valami megborult teljesen és végleg meghalt a csatorna. Itt viszont megismertem több olyan művet, amiket még most is nagyon szeretek, ilyen például a Death Note, Digimon, Pokemon, InuYasha, Yu Yu Hakusho és még lehetne sorolni.
A nagy vihar
Az Animax-et nagyjából 2008-ig követtem, utána már eléggé eltértek az eredeti témától és animét már nem is nagyon adtak rajta, így jött egy-másfél év, amikor semmilyen hasonló behatás nem ért, egészen addig ameddig egy ismerősömmel, Nemo-val nem került szóba az anime. Ő mutatta meg a Dusk Maiden of Amnesia című művet. Onnantól aztán nem volt megállás. Mindent faltam ami anime volt, nagyon jó műveket és olyan ótvarokat is, hogy bárcsak ne néztem volna meg őket. Mondjuk úgy, hogy 2011 volt egy olyan vízválasztó, ami kicsit komolyabb kitörés volt. Megismertem több never ending művet, köztük a Fairy Tail-t és a One Piece-t. Az előbbi egyből beszippantott, még az utóbbi csak kicsit később. Innen beszélek a saját esetemben tudatos anime nézésről.
Ezután kialakult a saját ízlésvilágom is, ami egyértelműen egy olyan szubjektív dolog, hogy nagyon sokan nem is értenének egyet, de intelligens vitára mindig is vevő voltam és vagyok most is. Én speciel mára egy mecha animét nem tudom megnézni, én sem tudom pontosan, hogy miért. Egyszerűen nem veszi be a lelkem. Én leginkább a Shounen és a Seinen körben mozgok, viszont nem vetem meg a Shoujo animéket sem, van köztük nem egy amit nagyon szeretek. Témák terén pedig szinte bármi. Ha valaki ránéz az AnimeAddicts listámra, nagyjából látni fogja, hogy mi az én ízlésvilágom.
Utórengések
Mivel nagyjából arra az időre tehető az, hogy elkezdtem komolyabban animézni, amikor elkezdtem a középiskolát, több barátom vagy haverom animés mivoltában közrejátszottam. Azt nem merem biztosan állítani, hogy az én hatásomra, inkább azt mondom, hogy részem volt benne. Megjelent egy cikkem az AniMagazinban, amire nagyon büszke vagyok, hiszen ha az nincs, talán ez a blog sincs, ami eddig a kiteljesedése az egész tematikus blogolásomnak. Hogy mi várható a jövőben? Remélem egy akkora dolgot feltudok építeni, hogy még több emberhez eljutnak az én gondolataim, és akár még több olyan embert leszünk együtt képesek bevonzani, hogy egy egész hadseregünk lesz!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése